A nyelvvizsga sokak számára leküzdhetetlen akadálynak tűnik, pedig némi tervezéssel és tudatos felkészüléssel jelentősen javíthatunk az esélyeinken. Ezért négy cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, megosztjuk a vizsgarutin megszerzéséhez szükséges forrásokat, és praktikus tanácsokkal segítünk nektek a felkészülésben, akár tanárral, akár önállóan vágtok neki a vizsgának. Az első cikkünk a felkészülés során először felmerülő két kérdést segít megválaszolni: mikor érdemes megpróbálni a nyelvvizsgát, és melyik vizsgát válasszuk?
Mielőtt azonban belevágunk, egy jó hír: a modern nyelvvizsgák, különösen a nemzetközi fejlesztésűek, ma már a nyelv használatának képességét mérik, tehát NEM kell ismerni a nyelv működését, így a nyelvtani fogalmakat és szabályokat sem ahhoz, hogy sikerrel szerepeljünk rajtuk.
Hogyan tudom eldönteni, hogy milyen messze vagyok a sikeres nyelvvizsgától?
Az első kérdés, amit meg kell válaszolni, ha nyelvvizsgára készülünk, hogy milyen messze vagyunk a kitűzött nyelvvizsgán elvárt szinttől, vagyis milyen nyelvi szinten állunk. Ha ugyanis már a közelében vagyunk a megcélzott vizsga szintjének, vagy akár már el is értük azt, akkor a felkészülés egyetlen lépése a vizsgarutin megszerzése, vagyis a kiválasztott nyelvvizsga mintafeladatainak segítségével megismerni, hogy konkrétan mi vár ránk a vizsgán, és milyen taktikával lehet a leghatékonyabban megoldani a feladatokat. A vizsgarutin megszerzésével legalább 10-15 százalékkal javíthatunk az eredményeinken, tehát ennyivel alacsonyabb szintű tudással (vagyis ennyivel előbb) vághatunk neki eséllyel a vizsgának. Ezért az ezt követő cikkünket teljes egészében a vizsgarutin megszerzéséhez szükséges tudnivalóknak és forrásoknak szenteljük.
Ha azonban még nincs karnyújtásnyira a kitűzött nyelvvizsga nyelvi szintje, a néhány hét alatt megszerezhető vizsgarutinon túl a nyelvi készségek fejlesztésére is szükség lehet, ami valamivel hosszabb időt igényel. A saját nyelvi szintünk felmérésének célja tehát az, hogy eldöntsük, csupán a vizsgarutin megszerzésére van-e szükségünk, és így akár be is jelentkezhetünk a következő vizsgaidőpontra, vagy a nyelvi készségeinket is fejleszteni kell. A fejlesztéshez szükséges idő eltérő lehet, de cikksorozatunk 3. és 4. részében megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan és lehetőleg élvezetesen fejleszteni a nyelvvizsgákon mért négy nyelvi készséget, amelyek az olvasás, a hallás utáni szövegértés, az írás és a beszéd.
A saját nyelvi szintünk felméréséhez érdemes tudni, hogy a Magyarországon elfogadott magyar és nemzetközi nyelvvizsgákon elvárt nyelvi szintek megfeleltethetők a Közös Európai Referenciakeret (KER) nevű, hatszintű osztályozás (A1-2, B1-2, C1-2) szintjeinek, ahol az alapfok B1-es szintnek felel meg, a középfok B2-nek, a felsőfok pedig C1-nek. Így, ha elhelyezzük a saját tudásszintünket a KER-skálán, be tudjuk lőni a célul kitűzött nyelvvizsga „távolságát”.
Ezt többféleképpen is megtehetjük. A leghatékonyabb módja a szintfelmérésnek, ha beszélünk egy hozzáértővel angolul, aki néhány perc után elég pontosan meg tudja mondani, hogy hol állunk. Ha nem ismerünk ilyet, kitölthetünk egyet az online elérhető szintfelmérő tesztek közül, amelyek fokozatosan nehezedő tesztkérdésekkel nyújtanak hozzávetőleges képet a tudásunkról.
HA HASZNÁLAT KÖZBEN TESZTELNÉD A TUDÁSODATEzen kívül van más, újszerű és hatékony módja a nyelvi szintünk felmérésének, mégpedig az Egyszerűen angolul csapata által folyamatosan fejlesztett innovatív eszközök segítségével. Az angol nyelvű tartalmaink szókincsét ugyanis a KER-skála szerint szinteztük, hogy a saját nyelvi szinted beállításával kipróbálhasd, mennyit értesz az adott szinten elvárt szavakból és kifejezésekből, a tartalmakhoz készült teszteket pedig a nyelvvizsga három szintjéhez igazítottuk.
Miután belőttük a nyelvi szintünket, és úgy látjuk, hogy már elérhető közelségben van a megcélzott vizsga szintje (tehát a B1, a B2 vagy a C1), a következő lépés, hogy kiválasszuk a nekünk megfelelő nyelvvizsgát.
Melyik nyelvvizsgát válasszam?
Noha többféle államilag elfogadott nyelvvizsga közül választhatunk, amelyek számos kisebb részletben eltérnek egymástól, mindegyiken ugyanannak a három nyelvi szintnek az egyikét várják el tőlünk, és ugyanazt a négy nyelvi készséget tesztelik, ezért a nehézségi fokukat tekintve alapvető különbség nincs közöttük. A választás során több szempont szerint mérlegelhetünk, pl. nemzetközi vagy magyar vizsgaközpont szervezi, egynyelvű (a feladatleírások is angolul vannak) vagy kétnyelvű, általános vagy szaknyelvi a vizsga, hány százalék az átmenő szint, lehet-e szótárt használni, milyen messze van a vizsgahely, milyen gyakran vannak vizsgaidőpontok, mennyibe kerül stb. Ezekről az adott nyelvvizsgaközpont honlapján szerezhetünk információt.
Ha valaki nem szeretné átbogarászni a cikk végén összegyűjtött nagyobb nyelvvizsgaközpontok ajánlatait, javasoljuk, hogy kezdje a tájékozódást a Language Cert nyelvvizsgával, amely egy nemzetközi fejlesztésű, Magyarországon és külföldön egyaránt elfogadott egynyelvű vizsga, felhasználóbarát feladattípusokkal, engedélyezett szótárhasználattal és alacsony, 50 százalékos átmenő szinttel. A következő cikkünkben ennek a nyelvvizsgának a példáján mutatjuk be a vizsgarutin megszerzéséhez szükséges gyakorlati lépéseket.
Addig is tedd próbára és fejleszd a tudásodat az Egyszerűen angolul tartalmaival. Jó szórakozást!
Nemzetközi és magyar vizsgaközpontok honlapjai
Nemzetközi: Language Cert, Euroexam, ECL, TELC
Magyar: Társalkodó, BME, Origó
